Kecskéd község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Oroszlányi kistérség
Lakosság: 1927 fő
Terület: 11.08 km2
Népsűrűség: 173,92 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 34
Fekvése
Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő település, Komárom-Esztergom megyében. A szomszédos Környe 4, Kömlőd 6, Tatabánya 11, mig Tata 17 km távolságra található a falutól.
Története
Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora- és későbronzkor-i,római-kor-i leletek kerültek itt elő a földből.
Itt, s a szomszédos környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, s valahol Kecskéd és Környe közelében állt Quirinium római erőd (vár).
A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd)települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták.
Csetke (Csetkéd) A Csák nemzetség alapította Vérteskeresztúr-i (Vértesszentkereszt) monostor birtoka volt.
1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták Károly Róbert király-nak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiás torzulás hozta létre Csetkéd-ből.
A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon.
1379-ben Zsigmond király birtoka a terület.
A török időkben a környező településekhez hasonlóan hosszú időkre lakatlanná vált.
A községet és a környező településeket az Esterházy család vásárolta meg. Kecskédet gr. Esterházy József telepítette be német telepesekkel.
A korabeli (1700-as évek) feljegyzések a környék több mint tízezer kiváló gyümölcsfájáról és híres juhtenyészetéről írnak.
Nevezetességei
1990-ben Kecskéden helyezték forgalomba – az országban másodikként – a BHG által fejlesztett, ER256 típusjelű, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot. A központ teljes kapacitása 400 előfizető volt.
1764-ben épült fel a település ól elnevezett római katolikus temploma a környék híres építészének, Fellner Jakabnak tervei szerint, tornyában három harang található.
A községben Német nemzetiségi múzeum is található.
Forrás
- Veszpr.kápt.m.lt., Győrffy Gy.: Fejérvármegye.
Következő községek
Kecskemét | Kehidakustány | Kék | Kékcse | Kéked | Kékesd | Kékkút | Kelebia | Keléd | Kelemér | Kéleshalom | Kelevíz | Kemecse | Kemence | Kemendollár | Kemeneshőgyész | Kemeneskápolna | Kemenesmagasi | Kemenesmihályfa | Kemenespálfa | Kemenessömjén | Kemenesszentmárton | Kemenesszentpéter | Keménfa | Kémes | Kemestaródfa | Kemse | Kenderes | Kenéz | Kenézlő | Kengyel | Kenyeri | Kercaszomor | Kercseliget | Kerecsend | Kerecseny | Kerekegyháza | Kereki | Kerékteleki
További községek
Köcsk | Szabadszállás | Gerendás | Zabar | Drágszél | Hosszúhetény | Szentpéterúr | Tömörkény | Levél | Keszeg | Magyarsarlós | Tard | Bugyi | Baktakék | Rudabánya | Csurgó | Mezőtúr | Derekegyház | Komlódtótfalu | Pócsmegyer | Váraszó | Kapospula | Siklósnagyfalu | Abaújalpár | Uraiújfalu | Mezőkovácsháza | Mihálygerge | Pápoc | Inke | Lácacséke | Felsőgagy | Igal | Magy | Belvárdgyula | Nagygörbő | Sorokpolány | Mezőcsát | Bajót | Kercaszomor | Hunya | Taliándörögd | Méra | Szamostatárfalva | Felsőörs | Zsámbék | Feketeerdő | Magyarkeresztúr | Tarnazsadány | Makád | Üllő
